Bizony ez is elérkezett. Hétfőn új fejezet nyílt az életemben, ami még mindig ámulatba ejt, hiszen mintha tegnap érettségiztem volna, és az, hogy felvettek a felsőoktatási szakképzésre sem volt régen, erre ismételten egy új kezdettel kellett szembe néznem.


Pont ma hallottam, hogy egy diplomával rendelkező átlagosan négy hónap alatt talál munkát. Hát ezt hallva elképesztően, rohadtul büszke vagyok magamra. Kb. két hete vizsgáztam, jelentkeztem vagy nyolcvan helyre, elmentem négy állásinterjúra, és már van is munkám. Igaz, csak január végéig, de addig még bármi jó történhet. Ami meg még fontosabb, mindezt a szakmámban sikerült, ami milyen királyság már.

Viszont egy új kezdet tele van az idegentől való félelemmel: új elvárások, új emberek, új szituációk... Nem egy nap volt görcs a gyomromban munkába menet.

De eléggé elszoktam a korán keléstől, így péntek délutánra eléggé hulla vagyok. Plusz napi 2x2 km séta a buszig meg haza... de megvan a testmozgás is, ha már egész nap ülök.

Igazából eddig nem sok dolgom van, vagyis van, mert egész nap melózok, de semmi hű de nehezet. Meg olyan jó, hogy van saját e-mailem meg minden, tiszta fontos embernek érzem magam.

Még a kollégák is aranyosak. Különösen van egy gyakorlatos lány, na vele tök sokat hülyültünk. Ez van, ha két könyveket szerető ember találkozik. Na meg két fan. Bár ő csak látta A beavatottat, de tudta miről beszélek, és ez már nagy szó. Kár hogy már csak egy hétig jön :(

Összességében tök elégedett vagyok magammal, és nagy mázlim volt, hogy bekerültem ilyen jó helyre, ahol még a fizetés is jó, és jól is érzem magam. Megérte tanulnom, meg kitartónak lennem. Oké, persze hiányzik, hogy egész nap a gép előtt lógjak, és fanoljak, de jó ez így. Egy lépéssel közelebb vagyok a terveim megvalósításához.